Áttekintés
Az interregnum után Károly Róbert és Nagy Lajos Anjou-rendszere (honor, aranyforint, 1351-es törvények) a korszak kormányzati témái közé tartozik. Zsigmond korához Nikápoly, Konstanz és a telekkatonaság tartozik.
Az 1336-os fordulat a mai történetírás többsége szerint a pénzújítás és a régi pénz kényszerbeváltásának megszüntetéséhez kötődik.
A „reform” szó így mindegyik lépésnél más súlyú: az 1323-as kudarcot vallott, az 1338-as átfogó volt, de nem tartós.
Hunyadi János: Várna és Nándorfehérvár 1456. Nándorfehérvár 1456-ban nem egyetlen dicső nap története, hanem hetekig tartó ostrom. Mátyás trónra lépése után a Fekete sereg, a központosítás, Bécs és a corvinák az uralkodás éveihez tartoznak.
A várnai csata Thuróczy szerint 1444. november 10-én zajlott, Szent Márton ünnepének vigíliáján, a tengerpart közelében.
A hosszú hadjárat 1443. július 22-én indult Budáról.
Az 1450. március 28-án Mezőkövesden kötött béke szerint Giskra megtartotta Kassát, Lőcsét, Eperjest, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecet és Besztercebányát.
Thuróczy szerint V. László a diadal és Hunyadi halála hírére visszatért Magyarországba; Cillei Ulrik irigységét a fiakra vitte át.
Mátyás nem új rezidenciát emelt, hanem meglévő királyi épületeket korszerűsített, Budán inkább reneszánsz stílusban, Visegrádon döntően késő gótikusan, néhány kiemelt reneszánsz elemmel.
A tárgy Hunyadi Mátyás budai uralkodói könyvtára, amelyet Bibliotheca Corvinának, illetve Bibliotheca Augustának neveznek.
Bonfini saját elbeszélése, az Ulászlóhoz írt előszó, a 16. századi kiadók levelei és a mai filológiai számítások más-más időpontot és más-más szerepet rögzítenek.
Összefoglalva: Mátyás és Beatrix története nem egyetlen esküvőnap.
A 15. század közepétől egy maroknyi, kivétel nélkül egyházi értelmiségi kör hozta be az új latin műveltséget, és ennek középpontjában nem a király, hanem Vitéz János állt.
A jagelló uralom, Werbőczy Hármaskönyve és Nándorfehérvár 1521-es eleste a korszak késői éveihez tartozik. Dózsa György felkelése keresztes hadjáratból hetek alatt lett a földesurak elleni háború. 1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon a magyar sereg vereséget szenvedett.
A nemesség a vezetőket kíméletlenül sújtotta, a parasztságot viszont nem irtotta ki, hanem tartós terhekkel és jogfosztással kötötte magához.
A XXVI. törvénycikk elrendelte, hogy a király adja ki „a hozzá hütelen Werbőczi István és Zobi Mihály ellen a levelesitő parancsot”.
Az 1514-es évszám jogi dátum: a törvény keltét jelöli, nem a gyakorlat kezdetét.
A feldolgozások szerint Tommaso de Vio bíboros legátus 1523 júliusában 50 000 dukáttal érkezett Budára.
A kulcsátadás Dselálzáde szerint ramazán 26-án történt; a hagyomány szerint ez augusztus 29.
Annyi biztos, hogy 1526 tavaszára az egykori első vonalból csak Jajca és Klissza állt, és a belső vonal, Temesvártól Bihácsig, maga is a frontvonalra került.
A szultáni napló szerint I. Szulejmán április 23-án, egy nappal az országgyűlés kitűzött napja előtt indult el Isztambulból, és május 29-én már Szófiánál járt.