Áttekintés
A honfoglalás nem egyetlen nap eseménye, hanem évek folyamata: a magyar törzsszövetség a 9. század végén a Kárpát-medencében talál új szállásterületet. A 9. század végén Árpád a magyar törzsszövetség vezető alakja volt, apja Álmos volt. A Vereckei-hágót egyetlen középkori forrás sem nevezi meg; a hágó kitüntetett helye a 19. század végén alakult ki.
Minden törzsenkénti térkép és minden vezér–törzs pár modern rekonstrukció vagy feltevés, a krónikás szállások pedig hagyomány.
A folyók menti megtelepedés és a gyér belső síkság együtt a mozgékony, vízparti életmódot erősíti, az „egy csatás Alföld” képet nem.
A mai történetírás többsége szerint a 894-es dúlás és a 900-as „saját föld” együtt adják a pannoniai megszerzés egykorú keretét, lépcsőzetesen.
A Kárpát-medencében vegyes lakosság élt, amely a honfoglalók uralma alá került, részben velük együtt élt tovább, és nyelvében fokozatosan beolvadt.
Összefoglalva: a nyugati évkönyvek Chussalt vagy Chussolt lakomán megölt vezetőként őrzik 902 vagy 904 alatt, dux vagy rex címmel.
A fordulópont 907: ekkor a bajor sereg súlyos vereséget szenvedett a magyaroktól, Liutpold elesett, a frank oldal pedig ezután már csak védekezett.
A medence peremét a források nem erődként írják le, hanem folyókkal, szomszédokkal és fenyegetésekkel: Konstantin a besenyő veszélyt, a frank évkönyvek a bajor erősséget, Liudprand a magyarokat elzáró akadályokat említi.
Flodoard szerint 922-ben, miután Berengárt főurai letaszították, és Rudolf burgundi királyt fogadták be, a magyarok Berengár ösztönzésére sok erősséget elfoglaltak, és pusztították Itáliát.
A kalandozó hadjáratok Itália és a német területek felé is irányultak. Merseburg (933) és Augsburg (955) nyugati vereségek; a csata forrása a győztes király tekintélyét emeli ki, nem a magyar hadjáratok megszűnését.
Widukind szerint a Bajorországba betörő magyarok Ottó ellenfeleihez csatlakoztak, Liudolftól kaptak vezetőket, és egész Frankföldet bejárták.
Összefoglalva: 933-ban I. Henrik győzött a szászországi beütés nyugati fordulatában; Widukind Riadét, Liudprand Merseburgot nevezi, Flodoard évet és túlzó számot ad.
Szvjatoszláv kijevi fejedelem a bolgárok mellett a besenyőket és „a nyugaton, Pannóniában megtelepedett türköket” is szövetségesül vette, és Thrákiába tört.
A magyar krónikák a 942-es hispániai hadjáratot nem említik.
Géza nyugat felé nyitott; a források kemény kezű fejedelmet mutatnak. A Koppány elleni háború két, egymásra rakódó elbeszélésben él. Szent István koronázása nem egyetlen hősi nap; Hartvik szerint Gizellát is felkenték.
A Képes Krónika szerint Gyulának volt „egy Sarolt nevezetű gyönyörű szép leánya”, és Beliud, Kulán földjének ura tanácsolta Gézának, hogy vegye el törvényes feleségül.
A Kis legenda szerint a győztes király a legyőzöttek javaiból semmit sem tartott meg a maga szükségére, hanem Szent Mártonnak szentelte, akinek tiszteletére bazilikát is épített.
Hogy mi történt 997 és 1000/1001 között, azt szinte csak a 11. század végi és 12. század eleji legendák mondják el, és ezek a sorrendet a szentéletrajz logikája szerint rendezik.