MBMAGYAR BETYÁR
Honfoglalás és fejedelemség

1.1.3

Kurszán szerepe és halála

Honfoglalás és fejedelemség · 895–1000

Szerző: Magyar Betyár szerkesztőség · Megjelent:

Kurszán szerepe és halála
Illusztráció

Röviden

Összefoglalva: a nyugati évkönyvek Chussalt vagy Chussolt lakomán megölt vezetőként őrzik 902 vagy 904 alatt, dux vagy rex címmel. A Continuatus Árpádot és Κουρσάνη-t együtt említi a Dunánál; a DAI címeket ad Kurszán neve nélkül. Anonymus Curzan vagy Korcán és a Képes krónika Kusidja a krónikás névhagyomány.

Kurszán szerepe és halála

A közkeletű kép szerint Kurszánt, a honfoglalás egyik vezetőjét a bajorok csalárd lakomán ölték meg, és ezzel lezárult a kettős fejedelemség. A nyugati évkönyvek a gyilkosságot 902 vagy 904 alatt, dux vagy rex címmel őrzik, helyszínnév nélkül. A bizánci folytatás Árpádot és Κουρσάνη-t együtt említi; a magyar krónikás hagyomány más névalakokat ad.

A tárgy Kurszán szerepe a honfoglalás körüli vezetésben, a nyugati Chussal vagy Chussol és a bizánci Κουρσάνης említés, a 902 vagy 904 körüli bajor lakoma-gyilkosság, valamint Anonymus Curzan vagy Korcán és a Képes krónika Kusid hagyománya. A kündü–gyula egyeztetés vitája itt csak forrásrétegek szerint áll; egyik változat sem az egyetlen helyes. A 907-es pozsonyi csata, a keleti frank ellentámadás kudarca és a Kárpát-medence mint védhető szállásterület külön szócikkek; itt csak kronológiai vagy tematikus szomszédok.

Az Annales Alamannici 904 alatt azt írja, hogy a magyarokat a bajorok csalárdul, in dolo, lakomára, conviviumra hívták, és Chussal, dux eorum, kíséretével együtt megöletett. Ez a mondat a csalárdságot és a dux címet emeli ki a gyilkossághírben. Árpádot, kündüt vagy gyulát a bejegyzés nem nevez meg. A helyszínnév és a hónap-nap a mondatban nincs. A gyilkossághír tehát a vezetőt és a csalárd lakomát köti össze, nem a hadjárat teljes menetét. A bejegyzés a magyarokat Ungari néven nevezi. A 10. századi évkönyv-mondat ennyit ad biztosan.

Az Annales Sangallenses maiores 902 alatt Agareni néven említi a magyarokat, és azt írja: rex eorum Chussol megöletett, és vele együtt nagyon sokan. Ugyanarra az évre földrengést is említ a sankt galleni bejegyzés. A vezető itt rex, nem dux; a cím tehát eltér az alamann hagyománytól. A sankt galleni szöveg a 904. év alatt e hírt nem ismétli. A két évkönyv ugyanarra az eseményre két évszámot és két címet őriz, egyetlen helyes év eldöntése nélkül. A népszerű kép ezt a kettősséget gyakran elsimítja.

Az Annales Alamannici 902. évi bal oszlopa a lakomát Chussol neve nélkül is megőrzi: a magyarokat a bajorok ebédre vagy lakomára hívták, és többeket megöltek. A kiadó jegyzete szerint a rex-narratíva kiesett ebből az oszlopból. A Fuldai Évkönyvek kritikai kiadása a Chussal- vagy Chussol-gyilkosságot nem tartalmazza, noha a magyarokat több évnél említi. A 10. századi évkönyv-mondatok Árpádot nem nevezik, és kündü vagy gyula címet nem mondanak. A név nélküli 902-es sor és a 904-es Chussal-mondat így külön olvasható a Continuatio-hagyományban.

A Fischa mint helyszín a kortárs évkönyvek szövegében nincs. Későbbi, Aventinus-féle hagyomány szerint Cussalt a Duna jobbpartján, a Fischa mellett ölték meg, mintha 900-ban, rajtaütéssel; ez a hír későbbi idézésen át, közvetve ismert, nem a 10. századi évkönyv-mondat. A 900-as év és a Fischa tehát későbbi átértelmezés, nem egykorú adat. A kortárs évkönyvek a Fischát és a 900-as évet nem kapcsolják a Chussal-gyilkossághoz. A vezér nélküli magyar sereg állítólagos szétverése szintén nem következik a két évkönyv-mondatból, ezért tényként nem áll.

Georgius Monachus Continuatus szerint Nikétasz Szklérosz a Dunánál ajándékot ad a türköknek, és találkozik vezetőikkel: Árpáddal és Κουρσάνῃ-nal, κεφαλαί, fejekként. A Continuatus szerint megegyeznek, hogy Simeon, a bolgár uralkodó ellen harcolnak, a túszokat pedig Nikétasz veszi. A találkozás a bizánci–bolgár háború keretében, Leó császár idején, körülbelül 894 és 896 között, évkörben olvasható, napi dátum nélkül. A két név együtt áll, méltóságnév nélkül a Continuatus szövegében. A Continuatus nem nevezi őket kündünek vagy gyulának, és nem beszéli el a nyugati lakoma-gyilkosságot.

Bíborbanszületett Konstantin a De administrando imperio 40. fejezetében Árpád-házi első fejedelmet, valamint gylas és karchas bírói méltóságokat ír le. A DAI szerint a gylas és a karchas nem személynevek, hanem címek. A 40. fejezet Kurszán vagy Chussal nevét nem említi. A kettős vagy hármas vezetés modellje és a Chussal-személy összekapcsolása ezért kutatói rekonstrukció, nem egyetlen forrás mondata. A DAI a 10. század közepe táján írja le a türkök vezetését; képlete a Continuatus névszerinti említésétől külön áll. A DAI a nyugati gyilkossághírtől is elválik.

A kutatás egy része a bizánci Κουρσάνης vagy Kusanes alakot a nyugati Chussal vagy Chussol személlyel azonosítja. Ugyanez a szakirodalmi egyeztetés a sankt galleni Chussolt is Kurszánnal köti össze, és a tisztséget vitatottnak mondja. Ez nem évkönyvi mondat, hanem névazonosítás a forrásrétegek között. A két névréteg párhuzamosan marad, egyetlen személyazonosság lezárása nélkül. A nyugati Chussal és a bizánci Κουρσάνης így együtt és külön is olvasható a Continuatus és az évkönyvek között, lezárt személyazonosság nélkül. A Continuatus és a nyugati évkönyvek névrétege így nem olvad egyetlen adattá.

A kündü–gyula és Kurszán összekapcsolása vitatott. A kutatás egy része gyulának, más része kündünek olvassa; a szakrális kettős fejedelemség hagyományos modellje forráskritikailag megkérdőjelezhető. A Continuatus két fejet ad cím nélkül; a DAI címeket ad Kurszán neve nélkül; Anonymus Cundu–Curzan sora önmagában nem dönti el a méltóságot. A muszlim források kende–gyula képlete és a nyugati személynév egyeztetése kutatói munka, nem évkönyvi állítás. Egyik változat sem az egyetlen helyes a fennmaradt forrásokból. A címvita a forrásrétegek között nyitva marad.

Anonymus a hét fejedelmi személy közt említi: Cundu pater curzan; magyar fordításban Kend, Korcán apja. Anonymus szerint Árpád Kendnek földet ad Attila városától a Százhalomig és Diódig, fiának pedig várat a nép őrizetére. Curzan vagy Korcán a várat saját nevéről nevezteti el. Anonymus nem meséli el a 902 vagy 904-es bajor lakoma-gyilkosságot. A modern Kurszán névalak a szakirodalmi hagyományé; Anonymusnál Curzan vagy Korcán áll. Cundu nála személynév a névsorban, nem automatikusan kündü cím. A várnévadás Anonymus saját elbeszélése, nem a bajor évkönyveké.

A Képes krónika a fehérló-mondában Kund fia Kusidot küldi hírmondóul. A kapitánylistában Kund a negyedik kapitány; fiai Kusid és Kaplony. A krónika szövege nem azonosítja Kusidot a nyugati Chussallal, és nem írja le a lakoma-gyilkosságot. A krónikás névhagyomány és a nyugati gyilkossághír tehát két külön réteg. Az azonosítás kutatói kísérlet, nem a krónika saját mondata. A fehérló-monda és a bajor convivium így nem olvasható egyetlen jelenetté. A kapitánylista és a fehérló-monda a krónika saját szerkezete.

Miért különböznek a források? Először is, a nyugati évkönyvek egy gyilkossághírt őriznek 902 és 904, dux és rex alatt; a csalárdságot az alamann bejegyzés emeli ki. Másodszor, a bizánci Continuatus Árpádot és Κουρσάνη-t együtt említi a Simeon elleni szövetségnél, a lakoma nélkül. Harmadszor, Anonymus és a Képes krónika a honfoglaló vezérnév-hagyományt adja, a bajor gyilkosság nélkül. Aki egyetlen hősi jelenetre sűríti a történetet, a rétegeket összecseréli. A 902 és 904, a dux és a rex együtt áll a hagyományban.

A Continuatio ugyanazon hagyományában a 907. év alatt a bajor sereg pusztulása is szerepel; ez a pozsonyi csata testvércikk témája, itt csak kronológiai szomszéd. A keleti frank ellentámadás kudarca és a Kárpát-medence mint védhető szállásterület szintén külön szócikk. Kurszán halála és a 907-es ütközet nem olvasható egyetlen folyamatos hadinaplóvá. A napi dátum a lakoma-gyilkossághoz az évkönyvi mondatokban és a bizánci folytatásban nincs. A Continuatio 907-es sora ettől külön esemény. A hónap és a nap hiánya a forrásréteg sajátja, nem pótolható hagyománnyal.

A nyugati forrásokban Chussal és Chussol, a bizánci folytatásban Κουρσάνης, Anonymusnál Curzan vagy Korcán, a Képes krónikában Kusid áll. A modern Kurszán név a szakirodalmi hagyomány összegzése. A névalakok hasonlósága nem dönti el önmagában a személyazonosságot, és nem teszi a krónikás várnévadást a bajor lakoma bizonyítékává. A forrásrétegek külön tulajdonítandók: Annales Alamannici, Annales Sangallenses maiores, Continuatus, DAI, Anonymus, Képes krónika. A nevek a saját szövegükben maradnak, nem egyetlen modern alakban, és nem egyetlen hősi jelenet bizonyítékaként.

Összefoglalva: a nyugati évkönyvek Chussalt vagy Chussolt lakomán megölt vezetőként őrzik 902 vagy 904 alatt, dux vagy rex címmel. A Continuatus Árpádot és Κουρσάνη-t együtt említi a Dunánál; a DAI címeket ad Kurszán neve nélkül. Anonymus Curzan vagy Korcán és a Képes krónika Kusidja a krónikás névhagyomány. A kündü–gyula egyeztetés és a Fischa helyszín vitatott vagy késői, és a forrásrétegek külön olvasandók. A 907-es pozsonyi csatát, a keleti frank kudarcot és a szállásterület kérdését a testvércikkek bontják ki.

Kapcsolódó szócikkek

Gyakori kérdések

Mikor halt meg Kurszán?
Összefoglalva: a nyugati évkönyvek Chussalt vagy Chussolt lakomán megölt vezetőként őrzik 902 vagy 904 alatt, dux vagy rex címmel. A napi dátum a lakoma-gyilkossághoz az évkönyvi mondatokban és a bizánci folytatásban nincs. A Fischa mint helyszín a kortárs évkönyvek szövegében nincs.
Kurszán kündü vagy gyula volt?
A kündü–gyula és Kurszán összekapcsolása vitatott. A 10. századi évkönyv-mondatok Árpádot nem nevezik, és kündü vagy gyula címet nem mondanak. A modern Kurszán névalak a szakirodalmi hagyományé; Anonymusnál Curzan vagy Korcán áll. Cundu nála személynév a névsorban, nem automatikusan kündü cím.
Hol ölték meg Kurszánt?
Későbbi, Aventinus-féle hagyomány szerint Cussalt a Duna jobbpartján, a Fischa mellett ölték meg, mintha 900-ban, rajtaütéssel; ez a hír későbbi idézésen át, közvetve ismert, nem a 10. századi évkönyv-mondat. A 900-as év és a Fischa tehát későbbi átértelmezés, nem egykorú adat.

Források

  1. Annales Alamannici (Modoetia / Verona-féle folytatás a Pertz-kiadásban).
  2. Annales Sangallenses maiores.
  3. Annales Fuldenses.
  4. Georgius Monachus Continuatus.
  5. Bíborbanszületett Konstantin: De administrando imperio 40. fejezet.
  6. Anonymus: Gesta Hungarorum.
  7. Képes krónika.
  8. Aventinus: Annales Boiorum.
  9. Ibn Ruszta és Gardízi (a Dzsajháni-hagyomány).
  10. Magyar életrajzi lexikon, „Kurszán” szócikk.
  11. A magyar nemzet hadtörténelme, 6. fej.
  12. The Realm of St Stephen. A History of Medieval Hungary, 895–1526.
  13. „Princes and dignitaries in the ninth-tenth-century Magyar tribal federation.” Chronica 3 (2003) 21–36.
  14. Hungarian-Byzantine relations in the Árpád era. In: Kings and Saints. Magyarságkutató Intézet.
  15. Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig.
  16. Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 1993.

Ez a cikk ingyenes, és az is marad. Ha hasznos volt, hívj meg egy kávéra! ☕

☕ Egy kávét a betyároknak