Áttekintés
Mohács után Szapolyai és Ferdinánd kettős királyválasztása, majd 1541-ben Buda eleste három részre szakítja az országot: királyi Magyarország, hódoltság és Erdély.
A végvárrendszer – Eger 1552, Szigetvár 1566 – a királyi Magyarország védelme. A hódoltságban a vilajetek, a kettős adóztatás és a tizenöt éves háború a korszak témái közé tartoznak. 1686 Buda visszafoglalása több hónapos ostrom volt. A karlócai béke a visszafoglalás utáni évek témája; a hódoltság végének képe a hagyományos emlékezet része.
Tinódi szerint 1552-ben – „másfélezörötvenkét esztendőben” – Dobó István és Mecskei István viselte az egri tiszttartói hivatalt.
Az 1563. évi X. törvénycikk szerint a katonák pénz híján erővel elvették a piacra vitt élelmet, és azzal mentegetőztek, hogy zsoldjukat „igen későre fizetik”.
Az 1563. évi XVI. törvénycikk szerint a király a Dunán túlra már kinevezte az ország főkapitányát, a Dunán innenire is jelezte kinevezését.
Érsekújvár 1589-től a bányavidéki végvidék székhelye volt, és az 1655. évi III. törvénycikk szerint 1000 lovast és 500 gyalogost kellett benne tartani.
Torda, Bocskai, Bethlen és Apafi az erdélyi fejedelemség korszakának nevei. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) eseményei között ott van az ónodi gyűlés és a szatmári béke. Rákóczi emlékirata szerint a békét nem írta alá.
Összefoglalva: Bethlen Gábor fejedelemsége nem egyetlen török kinevezés és nem egyetlen koronázás története.
Összefoglalva: a Bocskai-felkelés 1604 és 1606 között zajló politikai és hadi fordulat, amelynek gerincét Bocskai saját indoklása adja.
A hosszú folyamat végpontját az 1876. évi XXXIII. törvénycikk jelentette: a hat hajdúvárosból és további szabolcsi és bihari községekből Hajdú vármegyét alakította, Debrecen székhellyel.
A békeszöveghez csatolt levelek szerint Rudolf 1606. augusztus 6-án erősítette meg a békét; a szakirodalom szerint két nappal később óvást emelt a vallásügyi engedmények ellen.
Harmadik hadjáratára Bethlen 1626. augusztus 18-án hívta fel a vármegyéket.