MBMAGYAR BETYÁR
Három részre szakadt ország

4.1.1

Az országgyűlések 1526-ban

Három részre szakadt ország · 1526–1711

Szerző: Magyar Betyár szerkesztőség · Megjelent:

Az országgyűlések 1526-ban
Illusztráció

Az országgyűlések 1526-ban

Az 1526-os ősz és tél nem egyetlen országgyűlés döntése. Mohács után két párhuzamos kihirdetés futott: a tokaji részleges gyűlés Fehérvárra Imre napjára, Mária királyné és Báthory István nádor pedig Katalin napjára Komáromba. A királyválasztó aktusok helyszíne, menete és végzései így váltak szét.

A közkeletű kép egy törvényes vagy törvénytelen diétát keres. A fennmaradt irományok mindkét oldalról a saját eljárás érvényét állítják. A nádori kihirdetési jog és a fejedelem nélküli tehetetlenség érve egymás mellett áll; egyik sem zárja le a másikat. A mohácsi csata menete és II. Lajos biográfiája másutt bontakozik ki; itt a gyűlések következnek. Az 1526. augusztus 29-i összeomlás csak az előzmény kerete.

Szeptember 16. körül Miskolcon részleges gyűlés volt; a forráskiadás bevezetője szerint a cél a török elleni védelem volt. A miskolci levelek teljes latin szövege itt csak közvetve ismert. Október közepén Tokajban újabb részleges gyűlés ült össze. A tokaji rendelet 1526. október 16-án, Gál napján kelt: Bártfát háromszáz forint véghelyi adóra kötelezte Perényi Péter kezéhez. Másnap, Lukács vigíliáján kelt a fehérvári meghívó. A két tokaji iromány a párhuzamos kihirdetés egyik szárát rögzíti.

A tokaji meghívó latinul általános gyűlést hirdetett új király választására és létrehozására, Imre herceg legközelebbi ünnepére, Székesfehérvárra. A meghívó szerint fejedelem nélkül érvényes végzés nem hozható. Az aláírók között szerepelt Szapolyai János erdélyi vajda, Várday Pál egri püspök, Perényi Péter, továbbá Homonnai Ferenc, Drágffy Gáspár, Werbőczy István és Dóczy János. A kitűzött nap Szent Imre ünnepe, november 5. volt. A meghívó tehát nem koronázási napot, hanem gyűlési határnapot jelölt. Imre ünnepe a kitűzés napja, nem a választás automatikus dátuma.

Mária és a nádor ugyanebben az időszakban Katalin napjára Komáromba hirdetett diétát, a decretum és a királyság szabadsága szerint. A forráskiadás bevezetője a kihirdetést október 9-ére, a határnapot november 25-ére teszi; más olvasat november 26-át ad – a két hagyomány együtt áll. Ferdinánd október 27-i bécsi utasítása a fehérvári diétát törvénytelennek mondta, mert Mária királyné és Báthory István nádor él, s a kihirdetés a nádor hivatalához tartozik. A rendeket ezért Komáromba kellett irányítani.

Mária október 31-i levele ugyanezt ismétli: a nádorral együtt Katalin napjára Komáromba hirdettek általános diétát; a vajda kevesekkel Imre napjára Fehérvárra másik gyűlést bocsátott ki. A nádori cikkelyek – a törvénytárban 1485. évi III. törvénycikként, a forráskiadás bevezetőjében „1486. III.”-ként – trónüresedéskor a nádorra bízzák az országgyűlés elrendelését, s az első szavazatot is a nádoréknak tartják. A számozás és az év eltérését a két közlés nem simítja el; mindkét hivatkozás ugyanarra a nádori jogra mutat.

A fehérvári gyűlés kitűzött napja tehát november 5. volt; a tényleges menet későbbre esett. A forráskiadás bevezetője szerint Szapolyai november 9-én érkezett Fehérvárra, és ugyanaznap temették el II. Lajost. Egy szemtanú emlékirat a temetést Márton vigíliájához, szombathoz köti. A temetés napja ezért vitatott; a részletek másutt bontakoznak ki. A választást a forráskiadás menetrendje november 10-ére, a koronázást november 11-ére, Szent Márton napjára teszi. A két nap együtt a fehérvári diéta magva.

Szerémi György szerint a választás reggelén a mágnások és nemesek a falakon kívül, a Hostat mezején gyűltek. Werbőczy István megkérdezte, kit akarnak királynak. Megjelent Ferdinánd és a nádor leveleit hozó német követ; Werbőczy a halasztást elutasította: minden nap, minden óra ellenség. Dárda hegyén pecsétes bullát mutatott fel, amely szerint Lajos halála után csak a vajda legyen király. Bodó Ferenc a regnicoli nevében jelentette ki, hogy Jánost akarják.

Szerémi szerint a német követet meg akarták ölni; a követ Németország felé távozott. A koronázáskor Szent István palástját és kardját használták; Várday Pál és Perényi Péter tartotta a koronát, s Perényi azt is megkérdezte, akarják-e János koronázását. Az esztergomi érsek hiányában Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást. Szerémi a koronázást Márton vasárnapjához köti; a forráskiadás bevezetője november 11-ét ad. A koronázás napja így erősebben támasztható, mint a temetésé. A nádor, a kancellár, a tárnokmester és a horvát bán a forráskiadás szerint távol maradt.

Rauber laibachi püspök kivonata szerint a fehérvári statuta között szerepelt az egyházi kincsek felkutatása a védelemre, a komáromi gyűlésre menők hűtlenségének kimondása, a zsidók kiűzése és a leégett házúak hatéves adómentessége. A teljes törvénykönyvet a kivonat szerzője nem bírta. Ugyanez a kivonat szerint János az elvett egyházi kincsek visszaadását ígérte, nem a védelemre fordítását. Teljes, megerősített decretum a fennmaradt irományokban nincs. A fehérvári végzések tehát csak hiányos kivonatban ismerhetők.

Amikor Komárom János kezére került, Mária a gyűlést Pozsonyba helyezte át. A megjelenést a forráskiadás bevezetője Katalin napja után hat-hét napra teszi. December 16-án, advent harmadik vasárnapján a pozsonyi ferences zárdában a nádor nyitotta meg az ülést, és elhangzott a királyi biztosok beszéde. A pozsonyi gyűlés a fehérvári választást és a fehérvári végzéseket érvénytelennek nyilvánította, és negyven napot adott a csatlakozásra. Az áthelyezés a komáromi határnap utáni fordulat, nem a fehérvári diéta folytatása.

Báthory István nádor a pozsonyi választáskor elsőként szavazott Ferdinándra. A forráskiadás bevezetője Ferdinánd okmányaira hivatkozva a királlyá választást december 17-ére teszi; más hagyomány december 16-át, a megnyitó napját adja. A nap tehát nyitott: a források egy része 16-ot, más része 17-et mond. A forráskiadás szerint a pozsonyi gyűlésen törvényalkotásnak nincs nyoma. A jelenléti létszám vitatott; János-oldalon alig megyei követet emlegetnek, Ferdinánd-oldalon nagyobb jelenlétet – számlálás nélkül egyik sem zárható le.

A nyomtatott törvénytár 1526. évi I–XVII. törvénycikkei a Rákos mezején, Szent György vértanú ünnepén tartott, mohács előtti közönséges országgyűléshez tartoznak. A XVII. törvénycikk például a hatvani gyűlés érvénytelenítéséről szól – még a nyári fordulat előtt. Ezek nem a november–decemberi királyválasztó végzések. A fehérvári novemberi törvények teljes, János által megerősített decretuma hiányzik; csak a pártos kivonat maradt fenn. E törvénycikkek és a kettős kihirdetés összekeverése forráshiba.

A két oldal érve külön rétegként olvasható. Mária és Ferdinánd a nádori kihirdetési jogot és a „kevesek” szavazatát hangsúlyozza; a tokaji meghívó a fejedelem nélküli tehetetlenséget. A nádori cikkelyek a nádor első szavazatát is rögzítik – ezt Pozsonyban Báthory gyakorolta. Fehérváron a nádor távollétében a jelenlévők választottak és koronáztak. A jogi-politikai vita ezért nem oldható fel egyetlen „törvényes” címkével. A pártpropaganda mindkét oldalon a saját eljárást érvényesnek nevezi.

A dátumok eltérése a forrásrétegek különbségéből adódik. A temetés november 9-i és Márton vigíliájához kötött olvasata, a Katalin-nap november 25-i és 26-i hagyománya, valamint a pozsonyi választás 16. és 17. napja együtt áll. A kutatás egy része a forráskiadás menetrendjét követi; mások a szemtanú emlékirat vagy a későbbi hagyomány napjait. Egyik változat sem törli a másikat. A koronázás november 11-i keltezése több rétegben egyezik, és ezért erősebb támasz. A lexikoni eltérések ettől a magtól válnak el.

Szapolyai János teljes uralkodástörténete és Ferdinánd trónigényének későbbi kibontása a szomszéd témáké. Itt a diéta aktusai a lényeg: a párhuzamos kihirdetés, a fehérvári Hostat-mezei választás és a november 11-i koronázás, majd a pozsonyi érvénytelenítés és Ferdinánd megválasztása. A horvát cetini választás 1527. január 1-jén már a következő fordulat határa; itt csak ennyi jelzés áll. Az 1526-os gyűlések tehát nem egy nap, hanem több helyszín és két kihirdetés története. A királyéletrajzok helyett a kihirdetés, a menet és a végzések a tárgy.

A népszerű kép azért téves, mert egyetlen „országgyűlést” keres ott, ahol Miskolc, Tokaj, Fehérvár és Pozsony egymás után és egymás ellen futott. A fehérvári statuta teljes szövege hiányzik; a pozsonyi ülés törvényalkotás nélkül zárult a forráskiadás szerint. Aki a Rákos mezején kelt 1526. évi törvénycikkeket a fehérvári végzésekkel azonosítja, a mohács előtti és utáni réteget cseréli fel. A gyűlések története a párhuzamosság és a nyitott napok együttolvasásával érthető.

A tokaji–fehérvári és a nádor–Mária-féle komáromi, majd pozsonyi vonal tehát nem egymás folytatása, hanem egymással szemben álló eljárás. Az országgyűlési irományok mindkét szárat dokumentálják: a meghívókat, az utasításokat és a kivonatokat. A későbbi lexikoni napok – Imre ünnepét választási nappá téve, vagy a koronázást november 12-ére tolva – a diétairományokkal nem egyeztethetők. A gyűlések olvasata ezért a párhuzamos kihirdetésből és a nyitva hagyott napokból indul, nem egyetlen hősi ülésből.

A forrásrétegek szétválasztása nélkül a kettős királyválasztás is összecsúszik. A tokaji meghívó, Ferdinánd bécsi utasítása, Mária levele, Szerémi Hostat-jelenete, a laibachi püspök statutakivonata és a pozsonyi ferences megnyitás más-más kérdést válaszol meg. A kutatás egy része a nádori jog elsőbbségét, más része a jelenlévő rendek tényleges döntését hangsúlyozza. A gyűlések története akkor áll helyesen, ha mindkét szár és a nyitott napok együtt maradnak olvashatók. Így a fehérvári és a pozsonyi aktus nem olvad egyetlen diétává.

Kapcsolódó szócikkek

Gyakori kérdések

Hogyan választották királlyá Szapolyai Jánost Fehérváron?
A választást a forráskiadás menetrendje november 10-ére, a koronázást november 11-ére, Szent Márton napjára teszi. Szerémi György szerint a választás reggelén a mágnások és nemesek a falakon kívül, a Hostat mezején gyűltek. Bodó Ferenc a regnicoli nevében jelentette ki, hogy Jánost akarják.
Miért nevezte Ferdinánd törvénytelennek a fehérvári országgyűlést?
Ferdinánd október 27-i bécsi utasítása a fehérvári diétát törvénytelennek mondta, mert Mária királyné és Báthory István nádor él, s a kihirdetés a nádor hivatalához tartozik. A kutatás egy része a nádori jog elsőbbségét, más része a jelenlévő rendek tényleges döntését hangsúlyozza.
Mi történt a pozsonyi országgyűlésen 1526 decemberében?
Amikor Komárom János kezére került, Mária a gyűlést Pozsonyba helyezte át. December 16-án, advent harmadik vasárnapján a pozsonyi ferences zárdában a nádor nyitotta meg az ülést, és elhangzott a királyi biztosok beszéde. Báthory István nádor a pozsonyi választáskor elsőként szavazott Ferdinándra.

Források

  1. Szerémi György: Magyarország romlásáról (Epistola de perditione regni Hungarorum).
  2. 1485. évi III. törvénycikk (a nádori tisztség cikkelyei).
  3. 1526. évi I. és XVII. törvénycikk (Ezer év törvényei).
  4. Corpus Juris Hungarici (1000–1526).
  5. Istvánffy Miklós: Historiarum de rebus Ungaricis libri.
  6. Magyar országgyűlési emlékek = Monumenta comitialia regni Hungariae I. (1526–1536). Budapest, Ráth Mór, 1874.
  7. Vestigia Comitiorum.
  8. Epistolae Procerum.
  9. Acta Tomiciana VIII.
  10. Erdély története: „A keleti magyar királyságtól az erdélyi fejedelemségig”.
  11. A magyar országgyűlések története I. Ferdinánd király alatt, 1.
  12. Heves vármegye története, II. kötet, „Mohácsi vésztől, János király haláláig 1526–1540”, 1. fejezet.
  13. Magyar történet, 4. kötet.
  14. Magyarságkutató Intézet, évfordulós összefoglaló.
  15. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után (Pest, 1846).

Ez a cikk ingyenes, és az is marad. Ha hasznos volt, hívj meg egy kávéra! ☕

☕ Egy kávét a betyároknak