Áttekintés
Szent István koronázása nem egyetlen hősi nap, hanem több forrásréteg találkozási pontja. A vármegyerendszer, az egyházszervezet, Gyula és Ajtony a korszak részei.
Hartvik püspök Szent István-legendáját Kálmán király parancsára írta; a mű ajánlása Kálmánhoz szól.
A Nagy legenda a szent király érdemét kereste, Hartvik Kálmán egyházi jogait, VII. Gergely a pápai főhatalmat, Werbőczy a királyi adományozást, a hamisítvány az utódok kiváltságait.
A mai történetírás szerint Fehérvár Esztergom mellett második székhely volt, és a fehérvári társaskáptalanban őriztek fontos okleveleket, privilégiumokat és kincseket.
A 11. század trónharcai – Péter, Aba Sámuel, a Vata-felkelés és Gellért vértanúsága – a korszak eseményei közé tartoznak. László és Kálmán törvénykezése, Horvátország és Dalmácia megszerzése újabb fejezetet nyit.
A Vata-név és a pogány egyezség a 14. századi krónikában áll; a koronázás éve 1046 és 1047 között nyitva marad.
Összefoglalva: Gellért püspök mártíromsága nem egyetlen hegyi jelenet története.
A Képes krónika szerint parasztok, szolgák és a köznép egész sokasága ment I. Béla királyhoz Fehérvárra.
Hermann szerint 1053-ban Triburban András követei nagy pénzt, tartománya egy részét és hadjárati segítséget ígértek a békéért.
A népszerű összefoglalók olykor úgy írják, hogy Béla önként átadta volna a trónt; az egykorú évkönyv feltételhez kötött ajánlatról szól.
A mai történetírás szerint a király és a hercegek viszálya az 1071-es esztendőben lángolt fel újra; ekkor történt a nándorfehérvári hadjárat.
III. Béla, II. András és az 1222-es Aranybulla a korszak eseményei közé tartozik. 1241-ben a Sajónál IV. Béla serege hídfőharc és bekerítés után vereséget szenvedett; a csata mai neve, a muhi csata, későbbi hagyomány. A kővárak, a kunok és a hospesek a csata utáni évek témái közé tartoznak. A század végét a kiskirályok és 1301, az Árpád-ház kihalása zárja.
Összefoglalva: az 1222-es Aranybulla aranypecsétes kiváltságlevél, nem fennmaradt hét eredeti, és nem napi pontossággal keltezett aktus.