Áttekintés
1918–19: az őszirózsás forradalom, Károlyi, a Tanácsköztársaság és a román megszállás a korszak első éveinek eseményei.
Horthy kormányzósága, az 1920. június 4-i békeszerződés, a numerus clausus és a királypuccsok a korszak első éveinek eseményei. Bethlen konszolidációja, a pengő, a Népszövetség és Klebelsberg kultúrpolitikája a következő évek eseményei közé tartozik.
A trianoni békeszerződés 1920. június 4-én kelt Trianonban, egyetlen példányban, a francia kormány levéltárában.
A számszerű következmények közül tartósan mérhető az anyanyelvi szerkezetváltás és az áganként egyenlőtlen gazdasági megoszlás.
Gömbös, a zsidótörvények, a bécsi döntések, a Don-kanyar, 1944. március 19. és október 15. a korszak későbbi éveinek eseményei.
Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 3-ra virradó éjjel halt meg a budai Sándor-palotában.
Összefoglalva: 1944. március 19. a német csapatok bevonulásának napja, de nem a teljes történet egyetlen zárónapja.
A mai becslések szerint a magyar holokauszt áldozatainak száma körülbelül ötszázhatvanötezer; ebből a trianoni területről körülbelül kétszázkilencvenhétezer.
December 12-én Pogány a kormány és a párt tudta nélkül felvonultatta a budapesti helyőrséget.
A magyar békeküldöttséget végül Apponyi Albert vezette; főmegbízottai közt volt Teleki Pál, Bethlen István, Popovics Sándor és Lers Vilmos, főtitkára Praznovszky Iván.
A mai történetírás többsége szerint az irredenta kultusz és a kormányzati revíziós külpolitika nem azonos.