MBMAGYAR BETYÁR
Forradalmak, Trianon, Horthy-kor

8.7.4

1944. október 15.

Forradalmak, Trianon, Horthy-kor · 1918–1945

Szerző: Magyar Betyár szerkesztőség · Megjelent:

1944. október 15.
Illusztráció

1944. október 15.

Az 1944. október 15-i nap Budapesten Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti rádióproklamációjáról és hadparancsáról ismert. A közkeletű kép gyakran hadüzenetet és a hadsereg azonnali átállását várja; a megőrzött szövegek és a nap menete ehelyett a bejelentés és a kísérlet órákon belüli kudarca körül forognak.

A Faragho Gábor vezette moszkvai delegáció október 8-án kapta meg a szovjet előzetes fegyverszüneti feltételeket. A feltételek között szerepelt a szovjetek elleni harc beszüntetése, az 1937. december 31. utáni területek kiürítése, valamint a Németországgal való szakítás, illetve hadüzenet. Horthy elfogadása után október 11-én aláírták, illetve parafálták az egyezményt. A román átállás és a Lakatos Géza vezette kormány csak előzménykeret: a nap megértéséhez a moszkvai feltételek és az ultimátum a döntő.

A román átállás 1944. augusztus 23-án, a Lakatos-kormány megalakulása augusztus 29-én, a Faragho-delegáció indulása szeptember 28-án esett. Ezek a dátumok csak a keretet adják; a moszkvai feltételek október 8. és 11. között váltak konkrétakká. A kiugrási kísérlet tehát nem egynapos ötlet volt, hanem hetek óta készülő fordulat, amelyet az ultimátum szorított nyilvános bejelentésre. A részletes román és kormánytörténet másutt bontakozik ki; itt a 15-i nap szövegei a tárgy.

Antonov hadseregtábornok 1944. október 14-én 19 óra 25 perckor 48 órás ultimátumot adott. A határidő október 16-án reggel 8 órára szólt, és Szegeden át kellett jelenteni a végrehajtást. Az ultimátum aktív harcot követelt a németek ellen, továbbá a magyar csapatok kivonását Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia területéről. A szovjet elvárás így nyílt szakítást és németellenes harcot kívánt, nem csupán tárgyalóasztali fegyverszünetet. A 48 órás keret a 15-i bejelentés sürgető háttere.

A német oldal Panzerfaust fedőnéven készült a kiugrás megakadályozására; Otto Skorzeny budapesti jelenléte a szakirodalomban szerepel. Bakay Szilárd budapesti hadtestparancsnokot október 8-án elhurcolták; a kormányzói kiáltvány is említi az orvul történő elhurcolást. A kiugrás jelmondata – „1920. március 1-i rendeletem végrehajtandó” – az 1. és a 2. hadsereg átállásának jele lett volna. A jelmondat továbbításának későbbi akadályozása a kudarc egyik szála. A német felkészülés és a budapesti vezetés megrendítése már a bejelentés előtt zajlott.

Október 15-én reggel ifj. Horthy Miklóst elrabolták; a pontos órát a források nem egyezően adják, ezért itt csak a proklamáció előtti időpont áll. Délelőtt, mintegy 10 óra 30 perckor koronatanácsot tartottak: a kormányzó bejelentette, hogy fegyverszünetet kér. A nap folyamán Horthy fogadta Edmund Veesenmayert, majd Rudolph Rahnt, Hitler különmegbízottját. A németekkel való tárgyalás a nyílt szakítás helyett időnyerésre és elvonulásra irányult. A „finn út” reménye így a szovjet ultimátummal ütközött.

Ugyanezen a napon Hindy Iván letartóztatta Aggteleky Béla budapesti hadtestparancsnokot. A fővárosi katonai vezetés így a bejelentés óráiban is megoszlott. A kutatás egy része szerint a hadseregparancsnokok egy része a rádióból értesült a fordulatról, nem előre egyeztetett hadműveleti parancsból. A budapesti fogások és a tábori vezetés tájékoztatásának hiánya már a déli órák előtt szűkítette a kiugrás esélyét. A személyi fordulatok a szöveg beolvasása előtt is formálták a napot.

A kormányzói kiáltvány döntő mondata szerint Horthy közölte a Német Birodalom képviselőjével, hogy „eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek”. A szöveg szerint már kétségtelen, hogy a Német Birodalom a háborút elvesztette; Bismarckra hivatkozva elutasítja a szövetségi hűség oltárán való önfeláldozást. Német szövetségszegést is sorol: határon túli bevetést, a klessheimi találkozó utáni márciusi megszállást, a Gestapót és be nem tartott ígéreteket. A szöveg nem nevezi meg Szálasi Ferencet.

A március 19-i megszállás lefolyása másutt bontakozik ki; itt csak a kiáltvány említése áll. A megőrzött proklamáció nem tartalmaz explicit hadüzenet-mondatot Németországnak. A népszerű kép gyakran mégis úgy emlékszik a napra, mintha a rádióban hadat üzentek volna. A szöveg és a közkeletű elbeszélés tehát már ezen a ponton elválik. A kiáltvány a fegyverszüneti bejelentésre és a német szövetségszegés indoklására épül, nem hadüzeneti formulára. Bakay elhurcolásának említése a személyi erőszakot is az indoklásba emeli.

Ugyanezen a napon kelt hadparancsában a kormányzó azt írta: „elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek”. A honvédeket eskühöz, hűséghez és feltétlen engedelmességhez szólította, és a fegyelmezett magatartást hangsúlyozta. A hadparancs nem szólít fel kifejezetten a németek elleni harcra, és nem ad konkrét hadműveleti utasítást. A proklamáció „kötünk” alakja és a hadparancs „kérek” alakja tehát két külön szöveg; nem olvashatók össze egyetlen kormányzói mondattá. A hadsereg azonnali átállásának képe ezért már a szövegek szintjén sem áll.

A rádióbeolvasás órája forrásonként eltér. Egy részük délben vagy a déli órákban helyezi el a proklamációt; más összefoglaló 13 óra 10 perchez köti; további közlések három beolvasást említenek, 12 óra 30, 13 óra 10 és 14 óra 10 körül. Maga a kormányzói szöveg naptári órát nem ad, ezért egyik óra sem emelhető egyedüli ténnyé. Egy későbbi, emlékiratokra támaszkodó közlés a proklamációt „fegyverszünetet kérünk” alakban idézi; ez eltér a kiáltvány „kötünk” alakjától. A „kötünk”, a „kérek” és a „kérünk” tehát külön forrásréteg.

Egy hadtörténeti összefoglaló szerint október 14-én este törölték a Németországgal való harcban-álló mondatot. Ugyanott a rádióban „kötöttünk” helyett „kötünk” hangzott el. Egy későbbi gyűjtemény – másodkézből idézett vallomásra hivatkozva – ugyanezt a kihagyást a miniszterelnök javaslatához köti; a perkötet saját lapjai itt nem ellenőrzöttek, ezért csak idézett állításként áll. A népszerű „rádiós hadüzenet” képével szemben a megőrzött kiáltványban nincs ilyen mondat. A szövegváltozatok vitája a források természetéből következik, nem egyetlen „helyes” alak utólagos kiválasztásából.

A megbeszélt jelmondat továbbítását vezérkari tisztek – Kapitánffy Albin, Porzezinszky Ádám és Nádas Lajos – akadályozták, illetve ellenutasítást adtak. Az 1. és a 2. hadsereghez a jel így nem jutott el maradéktalanul. Délután, mintegy 14 óra 50 perckor Vörös János nevében harcfolytató parancs ment a csapatoknak. A jelmondat szabotázsa és a harcfolytató utasítás együtt mutatta: a kiugrás nem jutott el egységes parancsként a frontcsapatokhoz. A vezérkari ellenintézkedések a déli bejelentés után azonnal hatottak.

17 óra 20 körül a rádióban elhangzott: a kormányzói szavakat ne értelmezzék úgy, mintha a magyar hadsereg letette volna a fegyvert; a harcot bármilyen oldalról jövő támadással szemben folytatni kell. Ez a rádiószöveg másodlagos közlésből ismert; elsődleges rádiókiadása a nap rekonstrukciójában nincs külön igazolva. A délutáni ellenparancsok így a kormányzói szavak értelmezését rögtön leszűkítették. A hadsereg „azonnali átállása” e parancsok fényében nem következett be. A rádió és a vezérkar párhuzamos üzenetei a nap közepén már ellentmondtak egymásnak.

Délután német és nyilas erők szállták meg a főváros stratégiai pontjait, köztük a Rádiót. A kiugrási kísérlet órák alatt elbukott: a hadsereg gyakorlatilag nem mozdult át. A kudarcban a kutatás egy része szerint szerepet játszott a német Panzerfaust-felkészülés, a kormányzó fiának elrablása, a vezérkar ellenállása és az, hogy a rádióbeszéd nem adott konkrét eligazítást. Mások a „finn út” – a németek békés kivonulásának reménye – és a szovjet aktív harckövetelmény ütközését hangsúlyozzák. A felelősség értékelése vitatott; a tényszerű menetrend a parancsok ütközését mutatja.

Este, mintegy 21 óra 40 perckor a rádióban Szálasi Ferenc hatalomátvételről és a német oldali harc folytatásáról szóló szövege is elhangzott. A szöveg részletei és Szálasi pályája másutt bontakoznak ki; itt csak a nap esti rádiós fordulata áll. A rádiószöveg elsődleges kiadása itt nincs külön igazolva; a közlés másodlagos összefoglalókból ismert. A nap tehát a kormányzói bejelentés után este már ellenkező irányú rádiós fordulattal zárult. A hatalomátvétel menete külön tárgy.

Október 16-án kelt lemondó nyilatkozatában Horthy lemondott kormányzói tisztségéről és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogáról. Egyidejűleg Szálasit bízta meg a nemzeti összefogás kormányának megalakításával. A lemondás hitelességének és kényszerének vitája külön tárgy; a megőrzött nyilatkozat szövege lemondást közöl. A hajnali várharc azonnali következmény; részletei a lemondatás és az ostrom szomszéd témáiban szerepelnek. Egy emlékirati közlés szerint a kiáltvány utáni felforgató események hiteles története teljes pontossággal még utólag sem állapítható meg.

A magyar holokauszt és a nyilas terror menete másutt bontakozik ki; a nap csak annyiban érinti őket, amennyiben a hatalomátvétel azonnali következménye. Budapest ostroma szintén külön tárgy. Az 1944. október 15-i kísérlet tehát nem egyetlen hősi rádióóra, hanem két kormányzói szöveg, ütköző parancsok és órák alatt összeomló átállási remény. A források azért térnek el, mert más-más szöveget, órát és utólagos emléket rögzítenek. A proklamáció és a hadparancs igealakjai, a beolvasás órái és a hadüzenet-mondat hiánya ezért külön-külön olvashatók.

A „kötünk” és a „kérek” párhuzamos közlése, a beolvasás óráinak nyitva hagyása és a hadüzenet-mondat hiányának megőrzése pontosabb, mint bármely simított „egy alak, egy óra” elbeszélés. A szomszéd témák a lemondatást, Szálasi szerepét, a nyilas terrort és az ostromot bontják ki. Itt a nap szövegei, a rádiós menetrend és az azonnali kudarc a tárgy. A közkeletű hadüzenet-kép és az azonnali átállás várakozása a megőrzött források fényében nem áll meg. A következő kérdések a lemondatás és a hatalomátvétel napjaiban folytatódnak.

Kapcsolódó szócikkek

Gyakori kérdések

Mit tartalmazott Horthy 1944. október 15-i kiáltványa?
A kiáltvány a fegyverszüneti bejelentésre és a német szövetségszegés indoklására épül, nem hadüzeneti formulára. A szöveg nem nevezi meg Szálasi Ferencet. A proklamáció „kötünk” alakja és a hadparancs „kérek” alakja tehát két külön szöveg; nem olvashatók össze egyetlen kormányzói mondattá.
Miért bukott el Horthy kiugrási kísérlete?
A kudarcban a kutatás egy része szerint szerepet játszott a német Panzerfaust-felkészülés, a kormányzó fiának elrablása, a vezérkar ellenállása és az, hogy a rádióbeszéd nem adott konkrét eligazítást. Délután, mintegy 14 óra 50 perckor Vörös János nevében harcfolytató parancs ment a csapatoknak.
Milyen előzményei voltak az 1944. október 15-i kiugrási kísérletnek?
Antonov hadseregtábornok 1944. október 14-én 19 óra 25 perckor 48 órás ultimátumot adott. Az ultimátum aktív harcot követelt a németek ellen, továbbá a magyar csapatok kivonását Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia területéről. A 48 órás keret a 15-i bejelentés sürgető háttere.

Források

  1. Horthy Miklós kormányzói kiáltványa a magyar nemzethez (1944. október 15.).
  2. Horthy Miklós kormányzói hadparancsa (1944. október 15.).
  3. Antonov hadseregtábornok ultimátuma (1944. október 14.).
  4. Horthy Miklós lemondó nyilatkozata (1944. október 16.).
  5. Horthy Miklós: Emlékirataim.
  6. Horthy Istvánné: Becsület és kötelesség I. Budapest, Európa, 2001.
  7. A Szálasi per. Budapest, 1988.
  8. Holokauszt Emlékközpont: „1944. október 15.”.
  9. Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010.
  10. Az utolsó esély a háborúból való kiválásra; Kiugrási kísérlet. In: Magyarország a XX. században I. Szekszárd, Babits, 1996–2000, I-136–I-138.
  11. „Az 1944. október 15-i sikertelen »kiugrási« kísérlet okairól.” Folia Historica 3 (1975) 159. skk.
  12. „»1920. március 1-i rendeletem végrehajtandó«. Kísérlet a háború befejezésére 1944. október 15-én.”.

Ez a cikk ingyenes, és az is marad. Ha hasznos volt, hívj meg egy kávéra! ☕

☕ Egy kávét a betyároknak