MBMAGYAR BETYÁR
Forradalmak, Trianon, Horthy-kor

8.3.3

A trianoni békeszerződés

Forradalmak, Trianon, Horthy-kor · 1918–1945

Szerző: Magyar Betyár szerkesztőség · Megjelent:

A trianoni békeszerződés
Illusztráció

Röviden

A feltételek május 6-án váltak véglegessé; az aláírás június 4-én történt Trianonban; a nemzetközi hatály 1921. július 26-án, a magyar kihirdetés július 31-én következett. A 8. § a törvény életbelépését a kihirdetés napjára, a hatály kezdetét pedig a szerződés életbelépésének napjára köti. A négy időpont nem cserélhető fel; a Millerand-levél a végleges feltételeket és a tíz napos határidőt rögzíti.

A trianoni békeszerződés

A közkeletű kép szerint Magyarország sorsa egyetlen naphoz, 1920. június 4-éhez köthető. A szerződés szövege és a becikkelyezés ennél tagoltabb jogi folyamatot mutat. A feltételek május 6-án váltak véglegessé; az aláírás június 4-én történt Trianonban; a nemzetközi hatály 1921. július 26-án, a magyar kihirdetés július 31-én következett. A négy időpont együtt adja a szerződés teljes jogi folyamatának a keretét is.

A tárgy a szerződés mint jogi okmány: a kísérőlevél, az aláírás, a fő rendelkezések, a becikkelyezés és az Egyesült Államok különbékéje. A dátumok elválasztása és a szerződés saját szövege a lényeg. Polemikus értékítélet nélkül a szöveg tényszerűen olvasható; a trauma politikai kultúrája és az optálás külön történeti kérdés. A dátumrétegek a szerződés szövegéből és a becikkelyezésből külön-külön olvashatók. A különbéke az Egyesült Államokkal a szerződési keret párhuzamos szála.

A szerződés preambuluma hivatkozik az 1918. november 3-i fegyverszünetre és az 1918. november 13-i, Magyarországra vonatkozó katonai egyezményre. A felek között a Szövetséges és Társult Főhatalmak – az Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán – és további társult hatalmak állnak Magyarországgal szemben. A cím és a preambulum a feleket így sorolja fel a törvényes magyar fordításban, a társult államok felsorolásával együtt.

Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban szóban válaszolt a békefeltételekre. A közölt magyar fordítás szerint a feltételek lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Apponyi népszavazást követelt a vitatott területeken, és kijelentette, hogy előre alávetik magukat annak eredményének. Apponyi területi vagy népességi számai nem a végleges mérlegként állnak. A januári ülés a békefeltételekre adott szóbeli válasz kerete. A beszéd a közölt magyar fordításból ismert; a francia eredeti elhangzott szöveg nincs összevetve.

1920. május 6-án Alexandre Millerand a Szövetséges és Társult Hatalmak nevében kísérőlevelet intézett a magyar békedelegáció elnökéhez; ez nem olvasható revíziós ígéretként. A levél szerint a Hatalmak semmi tekintetben nem módosítják a területi határozmányokat, és a feltételek véglegesek. Tíz napot adott a magyar nyilatkozatra, hogy a küldöttség fel van-e hatalmazva az aláírásra. A becikkelyező törvény a helyes értelmezéshez ezt a kísérőlevelet és a válasziratot is hozzákapcsolja a szerződéshez.

Ugyanez a levél eljárási lehetőséget említ: ha a határbizottságok igazságtalanságot jelentenek, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa – kérésre – jó szolgálatait felajánlhatja. Ez nem egyenlő a határrevízió ígéretével. A levél a területi feltételeket véglegesnek mondja, és a népszavazást nem fogadja el a szöveg szerint. A jó szolgálatok eljárási lehetőséget jelentenek, nem határígéretet. A népszavazás elutasítása a levél saját szövegéből közvetlenül következik. A határbizottságok jelentése a levél szerinti eljárás előfeltétele.

A trianoni békeszerződés 1920. június 4-én kelt Trianonban, egyetlen példányban, a francia kormány levéltárában. A helyszín a Grand Trianon. A magyar aláírók a francia aláírási sorban A. Benárd és Drasche Lázár; magyar nevükön Benárd Ágoston, munka- és népjóléti miniszter, és Drasche-Lázár Alfréd, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Az aláírók motivációjáról a szerződés nem ítélkezik; a törvény a kényszerhelyzetet nevezi meg az 1. §-ban.

A szerződés francia, angol és olasz nyelven készült. Eltérés esetén a francia szöveg az irányadó, kivéve az I. és a XIII. részt, amelyekre nézve a francia és az angol szöveg ereje azonos. A 27. cikk a határokat a csatolt térkép szerint, helységről helységre állapítja meg Ausztriával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Romániával és a Cseh-Szlovák Állammal. A haderő-előírások a szerződés saját cikkeiben állnak, nem a kísérőlevélben.

Magyarország a 42., 45., 49. és 71. cikkben lemond a 27. cikken kívüli területekre vonatkozó jogairól a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Románia, a Cseh-Szlovák Állam, illetve Ausztria javára. A lemondások a szerződés saját szövegének rendelkezései. A négyzetkilométeres és népességi összegzés innen nem vezethető le. A határvonal a térképre és a helységlistára hivatkozik a 27. cikk szerint, nem arányszámokra vagy százalékokra. A lemondó cikkek a 27. cikken kívüli területekre vonatkoznak.

A 54–60. cikk kisebbségvédelmi szabályokat tartalmaz; a 60. cikk szerint ezek a Nemzetek Szövetségének védelme alatt állnak a szerződésben. A 58. cikk szerint a faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozók jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot kapják, és saját költségükön iskolát, jótékonysági és vallási intézményeket létesíthetnek. Ezek előírások a szerződésben; a teljesülés a kötelezettség szövegéből nem igazolt tény. A kisebbségi szabályok a szerződés rendelkezései, nem a teljesülés naplója.

A 102. cikk a szerződés életbelépését követő három hónapon belüli leszerelést ír elő. A 103. cikk megszünteti az általános hadkötelezettséget; a hadsereg csak önkéntes belépéssel egészíthető ki. A 104. cikk a hadsereg létszámát legfeljebb harmincötezer főben maximálja, és csak a belső rendre, illetve határrendőrségre engedi. A limit előírás; a későbbi gyakorlat részletei a szerződés szövegéből nem vezethetők le tényként. A harmincötezer fős plafon a 104. cikk saját száma.

A 162. cikk elismeri, hogy Magyarország jövedelmei a teljes jóvátételre nem elegendők. A 163. cikk a kár összegét a Jóvátételi Bizottságra bízza; a törlesztési terv 1921. május 1-jétől harminc évre szól. Rögzített végösszeg a szerződés szövegében nincs. A jóvátétel tehát későbbi megállapításra bízott tétel, nem egyetlen napra kiírt szám a szerződés saját rendelkezéseiben. A Bizottság feladata a szerződés szövegéből következik, nem előre rögzített végösszegből.

A szerződés akkor lép életbe a megerősítő felek között, amikor Magyarország és a főhatalmak közül három letétbe helyezte a megerősítést, és erről felvették az első jegyzőkönyvet. Az első letéti jegyzőkönyv kelte a törvény fejléce szerint 1921. július 26.; az ausztrál treaty series ugyanezt a napot adja életbelépésként. A nemzetközi hatály tehát nem az aláírás napja a szerződés záró rendelkezése szerint sem. A megerősítő felek közötti hatály így különül el a június 4-i aláírástól.

Az 1921. évi XXXIII. törvénycikk a kényszerhelyzetre hivatkozva iktatja törvénybe a szerződést. A törvényt 1921. július 31-én hirdették ki az Országos Törvénytár 14. számában. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal. A július 26-i nemzetközi hatály és a július 31-i magyar kihirdetés így nem mosható össze egymással a jogi folyamatban, mert más napok. A 8. § a törvény életbelépését a kihirdetés napjára, a hatály kezdetét pedig a szerződés életbelépésének napjára köti.

Az Egyesült Államok a Trianon-szerződést nem ratifikálta. 1921. augusztus 29-én Budapesten külön békeszerződést kötött Magyarországgal; az aláírók U. Grant-Smith és Bánffy Miklós. A ratifikációkat 1921. december 17-én cserélték ki Budapesten. A különbéke tehát külön esemény, nem a trianoni ratifikáció pótlása. A címbeli felsorolás ettől a hatálytól elválasztandó a felek között. A különbéke a Trianonban a javára kikötött jogokra is hivatkozik.

Miért keveredik a közkeletű emlékezet? Először is, a június 4-i aláírás a leglátványosabb nap. Másodszor, a május 6-i Millerand-levél a végleges feltételeket rögzíti, de a közemlékezetben kevésbé ismert, mint a június 4-i aláírás. Harmadszor, az 1921. július 26-i életbelépés és a július 31-i kihirdetés a jogi hatály napjai. Aki egyetlen napra sűríti a történetet, az aláírást a hatállyal cseréli fel a jogi folyamatban, és a májusi levelet kihagyja. A négy dátum együtt adja a folyamatot.

A kiegészítő jegyzőkönyv és nyilatkozat kelte a törvény szövegeiben eltérően jelenik meg: az 1. § június 1-jét, a beiktatott szövegek június 4-ét írják. A fő szerződés kelte és aláírása június 4. Trianonban; ez a biztos keret a jegyzőkönyvi eltéréstől elválasztva olvasható a törvény beiktatott szövegeiben. A keltezés eltérése nyitott kérdés marad a két szövegváltozat között. A június 1-i és június 4-i keltezés a törvény szövegváltozataiban áll.

A kutatás egy része a kísérőlevelet brit kezdeményezésű kompromisszumként említi, amelyet Millerand a békekonferencia elnökeként írt alá. A levél saját szövege a döntő: a területi határozmányokat semmilyen tekintetben nem módosítják, a feltételek véglegesek, és tíz napos nyilatkozati határidőt szab. A határbizottságok és a Népszövetség jó szolgálatai a levél saját fogalmai a kísérőlevél hivatalos magyar szövegében. A hivatalos fordítás a törvény indokolásában áll; a becikkelyező törvény 3. §-a a helyes értelmezéshez a kísérőlevelet is hozzákapcsolja.

Összefoglalva: a trianoni békeszerződés Trianonban kelt 1920. június 4-én; a feltételek véglegessége május 6-ához kötődik. A nemzetközi hatály 1921 nyarán, július 26-án lépett életbe, a magyar kihirdetés pedig július 31-én. A szerződés határokat, lemondásokat, kisebbségvédelmi és haderő-előírásokat, valamint később megállapítandó jóvátételt tartalmaz. A négy időpont nem cserélhető fel; a Millerand-levél a végleges feltételeket és a tíz napos határidőt rögzíti. A jegyzőkönyv keltezésének június 1-i és június 4-i változata nyitott.

Kapcsolódó szócikkek

Gyakori kérdések

Mikor lépett hatályba a trianoni békeszerződés törvénye?
A 8. § a törvény életbelépését a kihirdetés napjára, a hatály kezdetét pedig a szerződés életbelépésének napjára köti. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal. A törvényt 1921. július 31-én hirdették ki az Országos Törvénytár 14. számában.
Milyen nyelvből ismert Apponyi trianoni beszéde?
Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban szóban válaszolt a békefeltételekre. A beszéd a közölt magyar fordításból ismert; a francia eredeti elhangzott szöveg nincs összevetve. A januári ülés a békefeltételekre adott szóbeli válasz kerete. A szerződés francia, angol és olasz nyelven készült.
Június 1. vagy június 4. a trianoni jegyzőkönyv kelte?
A kiegészítő jegyzőkönyv és nyilatkozat kelte a törvény szövegeiben eltérően jelenik meg: az 1. § június 1-jét, a beiktatott szövegek június 4-ét írják. A június 1-i és június 4-i keltezés a törvény szövegváltozataiban áll. A keltezés eltérése nyitott kérdés marad a két szövegváltozat között.

Források

  1. 1921. évi XXXIII. törvénycikk (a trianoni békeszerződés becikkelyezése; hivatalos magyar fordítás).
  2. A 1921. évi XXXIII. törvénycikk indokolása (benne a kísérőlevél hivatalos magyar fordítása).
  3. Treaty of Peace between the Allied and Associated Powers and Hungary, Protocol and Declaration (Trianon, 4 June 1920).
  4. Csehszlovák nemzetgyűlés, 1920–1925, Poslanecká sněmovna, tisk 531.
  5. Apponyi Albert 1920. január 16-i párizsi válasza a békefeltételekre.
  6. A Millerand-levél.
  7. Az USA és Magyarország békeszerződése, Budapest, 1921. augusztus 29.
  8. Napi Történelmi Forrás: a január 16-i ülés helye.
  9. Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010.

Ez a cikk ingyenes, és az is marad. Ha hasznos volt, hívj meg egy kávéra! ☕

☕ Egy kávét a betyároknak