Áttekintés
A szatmári béke után a Pragmatica Sanctio, a betelepítések és a Helytartótanács a Habsburg–magyar viszony új kereteit adják.
Mária Terézia uralkodásához a „vita et sanguine” ígéret, az Urbárium és a Ratio Educationis tartozik. II. József türelmi, jobbágy- és nyelvrendeletei külön elveket hordoztak. A nyelvrendelet és a kerületi közigazgatás a rendi panaszok középpontjában állt; a visszavonás 1790 január végén történt, három kivétellel.
A LXIII. törvénycikk szerint a rendek életüket és vérüket ajánlották fel a királynő, az ország és a korona oltalmára a politikai veszedelem idején.
A Vivat domina et rex noster és a vitam et sanguinem két külön alkalom.
A pozsonyi megajánlás hat új nemzeti gyalogezredet hozott, így a magyar gyalogezredek száma kilencre nőtt.
1752 márciusában egy szűkebb bécsi bizottság, tagjai között Bartenstein, Chotek Rudolf és Grassalkovich Antal, rögzítette az elveket.
Mária Terézia rendeletében elrendelte, hogy a helytartótanács hat dunántúli megyében, Sopron, Vas, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében hajtsa végre az úrbéri rendezést; a rendeletet Esterházy Ferenc gróf kancellár és Skerlecz Ferenc jegyezte ellen.
Összefoglalva: II. József kormányzati elvei nem egyetlen utolsó tollvonás története.
Az 1790–91-es diéta, Martinovics összeesküvése és Kazinczy nyelvújítása a rendi királyság 1790 utáni éveinek eseményei.
Összefoglalva: a Magyar Nemzeti Múzeum előzményei nem egyetlen hősi nap története.