MBMAGYAR BETYÁR
Habsburg rendi királyság

5.2.1

1741 pozsonyi országgyűlés

Habsburg rendi királyság · 1711–1825

Szerző: Magyar Betyár szerkesztőség · Megjelent:

1741 pozsonyi országgyűlés
Illusztráció

Röviden

Összefoglalva: az 1741-es pozsonyi országgyűlés a hitlevél, az eskü, a koronázás törvénybe iktatása, a nádorválasztás és a feltételekhez kötött felkelés folyamata. A meghirdetett nap Exaudi, pünkösd hava tizennegyedike; a hitlevél Szent-Iván hava huszonnegyedikén kelt. A koronázás és a nádorválasztás napja a törvényben nincs; a szakirodalom június 25-ét és 22-ét adja.

1741 pozsonyi országgyűlés

A közkeletű kép szerint az 1741-es pozsonyi országgyűlés egyetlen latin felkiáltás és egy szeptemberi trónjelenet története. A törvénycikkek tagoltabb folyamatot mutatnak: hitlevél, eskü, koronázás törvénybe iktatása, nádorválasztás és a felkelés feltételekhez kötött kerete. A Vivat domina et rex noster és a vitam et sanguinem két külön alkalom. A szeptemberi jelenet másutt bontakozik ki.

A tárgy az országgyűlés egésze: összehívás, meghirdetett nap, bevonulás, az 1741. évi I–II., V., XI. és LXIII. törvénycikk, valamint a decretum kelte. A szeptember 11-i vitam et sanguinem jelenet csak egy utaló mondat. Az osztrák örökösödési háború hadjáratai és a Pragmatica Sanctio 1722–23-as becikkelyezése csak említés. A dinasztikus jog itt az 1723. évi 1–2. cikk hivatkozásaként áll.

Az 1741. évi I. törvénycikk szerint VI. Károly férfi ivadék nélkül halt meg; Mária Terézia elsőszülött leányként, az 1723. évi pozsonyi országgyűlés 1. és 2. cikke szerint lépett a magyar trónra. A hitlevél szerint az apa a legközelebb múlt esztendő Mindszent havában hunyt el. A levéltári ismertető szerint a napi dátum 1740. október 20. A dinasztikus keret tehát a törvényből és a hónapjelölésből olvasható. A női öröklés az 1723. évi cikkekre támaszkodik.

Az 1741. évi II. törvénycikk szerint az országgyűlést Pozsony szabad királyi városába, a pünkösd hava tizennegyedik napjára, Exaudi vasárnapra hirdették. A szakirodalom szerint a meghívó 1741. január 21-én kelt. Az előbeszéd szerint a meghirdetett célok között a koronázás és a nádorválasztás is szerepelt. A gyűlés tehát koronázó és nádorválasztó országgyűlésként áll a törvényi keretben. A meghirdetett nap a hitlevél saját mondata.

A koronázási hitlevelet 1741. Szent-Iván hava huszonnegyedikén kelték Pozsony királyi várában. A hitlevél és az eskü szószerint bekerült a köztörvények közé. A levéltári ismertető szerint a díszes oklevelet az uralkodó, Batthyány Lajos és Koller József írta alá. A kelte a törvény szövegéből áll; az aláírók a levéltári ismertetőből. A hitlevél így a diéta júniusi törvényi fordulata. A szöveg a szabadságok megtartását a következő cikkekkel köti össze.

A hitlevél megtartja az ország szabadságait, kivéve II. András 1222-es végzeményének Quodsi vero Nos kezdetű, in perpetuum facultatem záradékát. Az eskü ugyanezt a kivételt ismétli András végzeményének harmincegyedik cikkelye alól. A szent koronát az országban, a honlakosok közül választott világi személyek őrzik. A visszaszerzett és visszaszerzendő részeket az országba bekebelezik. A szabadságok megtartása tehát a záradék kivételével áll. A kivétel a hitlevél és az eskü közös mondata.

A hitlevél szerint ha Károly, majd József, majd Lipót ága is kihal, a rendek királyválasztó és koronázó joga visszaáll. A jövendő örökös királyok a hitlevelet előre elfogadják és esküt tesznek. A dinasztikus folytonosság és a választójog feltétele tehát ugyanabban a törvénycikkben áll. Az 1723. évi 1–2. cikk és a hitlevél így együtt olvasható. A Pragmatica Sanctio részletes becikkelyezése külön témakör.

Az 1741. évi I. törvénycikk szerint a koronázás a hitlevél kiadása és az eskü letétele után történt; a cikk napot nem ír. A szakirodalom és a levéltári ismertető szerint a koronázás 1741. június 25-én, a pozsonyi Szent Márton-dómban zajlott; közreműködött Esterházy Imre esztergomi érsek és Pálffy János. A királynő bevonulása Pozsonyba a szakirodalom szerint június 20-án történt. A napi dátum tehát nem a törvénycikk mondata. A koronázás törvénybe iktatása és a nap két külön réteg.

A koronázási köszöntés a levéltári ismertető szerint: Vivat domina et rex noster. Ez júniusi koronázási formula, nem a LXIII. törvénycikk élet- és vér-ígérete. A két mondat külön alkalom és külön forrásréteg. A Vivat a koronázás köszöntése; a vitam et sanguinem a felkelés törvényi bevezetőjének latin párhuzama, illetve a szeptemberi hagyomány. A kettőt összevonni nem lehet. A törvény a Vivatot nem írja.

Az 1741. évi V. törvénycikk szerint Pálffy Jánost a rendek egyhangúlag nádorrá választották; a jelöltek a koronázás előtt kerültek a választás elé. A szakirodalom a nádorválasztás napját június 22-re teszi; a V. cikk napot nem ír. A nádorválasztás tehát a törvény szerint a koronázás előtti aktus, a napi dátum pedig szakirodalmi réteg. A június 22. napra pontosan nem a törvénycikk állítása. A nádori méltóság a diéta meghirdetett céljai közé tartozik.

Az 1741. évi XI. törvénycikk szerint a magyar ügyeket magyarokkal intézik; fontosabb ügyekben a prímás, a nádor és a bán is tanácskozásra hívandó; a helytartótanács megmarad az 1723. évi 101. cikk szerint. A dinasztikus–rendi viszony tehát a kormányzati ügyintézésben is törvényi formát kap. A felkelés hadrendje és a magyar ügyek intézése két külön törvényi szál. A helytartótanács a kormányzás kerete, nem a felkelés forgatókönyve.

Az 1741. évi LXIII. törvénycikk a bajor választófejedelem követelése, a francia király katonai segítsége, Felső-Ausztria megtámadása, Bécs veszélyeztetése és a porosz király sziléziai háborúja miatt határoz általános felkelésről. A karok és rendek a király, az ország és a szent korona védelmére életüket és vérüket ígérték. A latin párhuzamos formula: vitam et sanguinem sese impensuros. Az ígéret a felkelés bevezetője, nem önálló színpadi mondat. A LXIII. cikk napot és színpadi leírást nem ad.

A felkelés csak erre az alkalomra szól, a nemesi kiváltságok sérelme nélkül, és belőle jövőre következtetni nem lehet. A felkelés címén huszonegyezer-hatszázhuszonkettő porta szerint kivetett gyalogot állítanak ki, hat új ezredbe. Az összes nemes az 1715. évi 8. cikk szerint személyesen felkel; emellett a birtokos nemesek portánként egy lovast állítanak az 1742. hadi év végéig. A létszám és a feltételek a törvény szövegéből állnak. A hadjáratok menete ide nem tartozik.

A négy kerületi főparancsnok a LXIII. cikk szerint: Esterházy József a Dunántúlon, ifjabb Esterházy Ferenc a Dunán innen, Csáky György a Tiszán innen, Károlyi Sándor a Tiszántúlon. A törvénycikkek királyi megerősítésének kelte Mindszent hava huszonkilencedike, 1741, Pozsony várában, Batthyány Lajos kezei által. A decretum így zárja a diéta törvényi sorát. A kerületi főparancsnokok a felkelés szervezeti keretét adják. A szentesítés napja a Befejezés saját mondata.

Miért válnak szét a törvényi és a hagyományos képek? Először is, a törvénycikkek a dinasztikus jogot, a hitlevelet, a koronázás iktatását és a felkelés számszerű keretét rögzítik, gyakran nap nélkül. Másodszor, a szakirodalom és a levéltári ismertető a júniusi bevonulás, a nádorválasztás és a koronázás napi dátumait adja. Harmadszor, a népszerű emlékezet egyetlen felkiáltásra sűríti a diétát. Aki egyetlen hősi napot lát, a törvényi folyamatot a hagyományos jelenettel cseréli fel.

A kutatás egy része a diétát a dinasztikus és rendi viszony rendezéseként olvassa, nem egyetlen latin kiáltásként. A Vivat domina et rex noster a koronázási köszöntés; a vitam et sanguinem a LXIII. bevezetőjének formulája. A két mondat forrása és alkalma külön áll. Az osztrák örökösödési háború magyar vonatkozásai külön témakör. A birtokrendezés és a neoacquistica commissio előzménye az előző témakör.

Összefoglalva: az 1741-es pozsonyi országgyűlés a hitlevél, az eskü, a koronázás törvénybe iktatása, a nádorválasztás és a feltételekhez kötött felkelés folyamata. A meghirdetett nap Exaudi, pünkösd hava tizennegyedike; a hitlevél Szent-Iván hava huszonnegyedikén kelt. A koronázás és a nádorválasztás napja a törvényben nincs; a szakirodalom június 25-ét és 22-ét adja. A huszonegyezer-hatszázhuszonkettő gyalog és a négy kerületi főparancsnok a LXIII. cikkből áll. A színpadi jelenet a szomszéd témáé.

A folyamat három rétegben olvasható. Először a dinasztikus keret: Károly halála, az 1723. évi 1–2. cikk, a meghívó és az Exaudi nap. Másodszor a júniusi törvényi és ünnepi fordulat: hitlevél, eskü, nádor, koronázás és a Vivat-köszöntés. Harmadszor a felkelés törvényi kerete: élet- és vér-ígéret, huszonegyezer-hatszázhuszonkettő gyalog, személyes felkelés, portánkénti lovas és a kerületi főparancsnokok. A három réteg együtt adja a diétát, nem egyetlen hősi napot.

A törvényi folyamat és a népszerű kép tehát nem ugyanazt a kérdést válaszolja meg. A törvény azt mondja meg, milyen jogi és szervezeti keretben állt a királynő és a rendek viszonya 1741-ben. A hagyomány azt sűríti, ami a testvércikk alkalmához kötődik. A Vivat és a vitam et sanguinem külön forrásból, külön időpontban olvasható. A diéta egésze a cikkek, a keltek és a feltételek sorából áll össze.

A másodlagos összesítők szerint a diéta 1741. május 14-től október 20-ig tartott, és a decretum hetven törvénycikket tartalmaz. Ez az időtartam a törvény meghirdetett napjától a zárásig terjedő keret, nem a LXIII. cikk saját mondata. A napló saját kiadásával itt nincs összevetés. A záró kelte a Befejezés szerint Mindszent hava huszonkilencedike. A diéta így hónapokon átívelő törvényhozó folyamat a meghirdetett naptól a decretumig.

Kapcsolódó szócikkek

Gyakori kérdések

Mikor hirdették meg az 1741-es pozsonyi országgyűlést?
Az 1741. évi II. törvénycikk szerint az országgyűlést Pozsony szabad királyi városába, a pünkösd hava tizennegyedik napjára, Exaudi vasárnapra hirdették. Az 1741. évi I. törvénycikk szerint a koronázás a hitlevél kiadása és az eskü letétele után történt; a cikk napot nem ír.
Mikor koronázták Mária Teréziát 1741-ben?
A levéltári ismertető szerint a díszes oklevelet az uralkodó, Batthyány Lajos és Koller József írta alá. A szakirodalom és a levéltári ismertető szerint a koronázás 1741. június 25-én, a pozsonyi Szent Márton-dómban zajlott; közreműködött Esterházy Imre esztergomi érsek és Pálffy János.
Mi a különbség a Vivat és a vitam et sanguinem között?
A Vivat domina et rex noster és a vitam et sanguinem két külön alkalom. A Vivat a koronázás köszöntése; a vitam et sanguinem a felkelés törvényi bevezetőjének latin párhuzama, illetve a szeptemberi hagyomány. A törvény a Vivatot nem írja. A kettőt összevonni nem lehet.

Források

  1. 1741. évi I. törvénycikk (koronázás törvénybe iktatása).
  2. 1741. évi II. törvénycikk (hitlevél és eskü beiktatása).
  3. 1741. évi LXIII. törvénycikk (általános felkelés).
  4. 1741. évi V. törvénycikk (nádorválasztás).
  5. 1741. évi XI. törvénycikk.
  6. 1741. évi törvények Előbeszéde és Befejezése.
  7. 1222. évi XXXI. törvénycikk (Aranybulla ellenállási záradéka).
  8. Corpus Juris Hungarici / Magyar Törvénytár, millenniumi kiadás (az 1741. évi dekrétum latin–magyar szövege).
  9. Gesetzesartikel des Jahres 1741.
  10. Nova Ungariae Periodus… Buda, 1790.
  11. Diarium Diaetale Anni 1741 / Acta Diaetalia 1740–1741.
  12. Mária Terézia koronázási hitlevele. Magyar Nemzeti Levéltár, 2010.
  13. Mária Terézia, 1717–1780, IV–V. fej.
  14. „A kontinuitás szimbolikus konstrukciói Mária Terézia koronázási ünnepségén.” Metszetek 3 (2014) 1.
  15. Magyarország története. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007.
  16. Magyarország története. Budapest, Kossuth, 2017.

Ez a cikk ingyenes, és az is marad. Ha hasznos volt, hívj meg egy kávéra! ☕

☕ Egy kávét a betyároknak