Áttekintés
A kiegyezés működése, a közös ügyek, a horvát kiegyezés (1868), a nemzetiségi törvény és Eötvös népoktatási törvénye a dualista rendszer alapjai.
Tisza Kálmán korszaka a Szabadelvű Párttal, a vasútépítéssel és a csendőrséggel a korszak éveihez tartozik. Budapest nem egyetlen napon jött létre: az egyesítés törvénye 1872-es, a hivatalos működés 1873. november 17-én kezdődött. Az 1896-os ezredév a törvény ünnepi éve; a városligeti emlékmű nem készült el abban az évben. Wekerle egyházpolitikája és a kivándorlás a századforduló eseményei közé tartozik.
Az 1896. évi VII. törvény kimondja: „A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapitásának és fennállásának ünnepét üli.”
Összefoglalva: a Hősök tere és a városligeti millenniumi emlékmű története nem egyetlen 1896-os elkészülés.
A kiállítást 1896. május 2-án I. Ferenc József nyitotta meg a Városligetben.
A rétegek külön állnak: akadémiai vélemény, kormánydöntés, törvényszöveg, végül a hivatalos képpel szembeforduló ellen-emlékezetek.
Az 1905–06-os válság, Tisza István 1914. júliusi állásfoglalásai és az 1918-as év a dualizmus késői évei közé tartoznak.
Összefoglalva: Tisza István és az ultimátum története nem egyetlen állásfoglalás, hanem júliusi fordulatok sora.
Az 1868. december 5-én szentesített, 148 szakaszból álló törvény a felekezeti iskolákra épített, anyanyelvi oktatást írt elő, és a tankötelezettséget két szakaszra bontotta.