Röviden
1956. október 22-én az Építőipari Műszaki Egyetem diáknagygyűlése 16 pontban foglalta össze követeléseit. Másnap, október 23-án, kedden diáktüntetés indult Budapesten, amelyből forradalom lett: este ledöntötték a Sztálin-szobrot, és megkezdődött a Rádió ostroma. Október 28-án Nagy Imre kormánya tűzszünetet rendelt el, november 1-jén kinyilvánította az ország semlegességét. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok általános támadást indítottak, és Nagy Imre utolsó rádióüzenetében ezt közölte az ország népével.
A népszerű kép és a dokumentumok
A közkeletű emlékezet szerint a műegyetemisták október 23-án írták meg a 16 pontot, és annak egyetlen hiteles szövege van. A korabeli röplap mást mutat. A határozat 1956. október 22-én kelt, és önmagát az „Építőipari Műszaki Egyetem aulájában” született határozatként mutatja be; a 15. pontban viszont a „Budapesti Műszaki Egyetem” név szerepel. A rádió és a sajtó aznap este nem vállalta a teljes közlést, ezért a szöveget a nagygyűlésen mikrofonba diktálták, a résztvevők lejegyezték, és kézzel másolva terjesztették.
Ebből következik, hogy a 16 pontnak több korabeli változata keringett. Az alábbi szöveg a forradalom plakátjait és röplapjait közlő 1991-es gyűjteményben megjelent változat, ahogyan a kutatás idézi. Az ENSZ különbizottságának 1957-es jelentésében közölt angol fordítás tartalmilag egyezik vele, de a megszólítás és a keltező mondat ott a szöveg elején áll. A kutatás egy része szerint a változatok eltérései éppen a diktálásból és a kézi másolásból erednek. Más változatot ez az oldal nem közöl.
A 16 pont
A röplap fejléce: „Másold le és terjeszd a magyar dolgozók között! A MEFESZ építőip. műszaki egyetemi diáknagygyűlés határozatának főbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai:”
1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.
2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.
3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.
4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.
6. Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.
7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.
8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.
9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.
10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.
11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.
12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.
13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.
14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.
15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.
16. Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután. fél három órakor a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak.
A röplap zárómondata: „E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956. október 22-én született, az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, többezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából.”
A forradalom napjai – idővonal
Az időpontok egy részét a korabeli kormánybeszédek és nyilatkozatok szövege rögzíti. A többi az 1956-os Intézet kronológiájából való, amely történeti összeállítás, nem korabeli dokumentum; ezeket így jelöljük: (kronológia).
Október 22. A diáknagygyűlés elfogadja a 16 pontot. A határozat a másnapi felvonulást is kitűzi: „fél három órakor” gyülekezés a Műegyetem előtti téren, onnan vonulás a Bem-szoborhoz, együttérzésül „a lengyel szabadságmozgalommal”.
Október 23., kedd. A belügyminiszter a tüntetést először betiltja, majd mégis engedélyezi. Délután 3 órakor indul a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. Este Nagy Imre beszél a Parlament erkélyéről, a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, és 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma. (kronológia)
Október 24. Hajnalban megérkeznek a fővárosba az első szovjet páncélosok. Reggel a rádió bejelenti, hogy a miniszterelnök Nagy Imre, és kihirdetik a statáriumot. (kronológia)
Október 25. A Kossuth téren szovjet tankok tüzet nyitnak a tömegre. Az áldozatok száma vitatott; a kronológia becslése szerint mintegy 60–70 halott. Ugyanezen a napon Kádár János lesz a párt első titkára Gerő Ernő helyett. (kronológia)
Október 26–27. Az Elnöki Tanács amnesztiarendeletet tesz közzé, másnap a rádió ismerteti a kormány új összetételét. (kronológia)
Október 28. Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti, hogy a kormány „elrendelte az általános azonnali tűzszünetet”. Kimondja azt is, hogy a kormány „elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna”, és helyesli a munkástanácsok megalakítását. Az államvédelmi hatóságról ezt mondja: „A rend helyreállítása után egységes új államrendőrséget szervezünk, és az államvédelmi hatóságot megszüntetjük.” Ez szándéknyilatkozat volt, nem feloszlató rendelet.
Október 30. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a koalíciós kormány létrejöttét (kronológia). Ugyanezen a napon a szovjet kormány nyilatkozatot ad ki: a szocialista országok kapcsolatait „a teljes egyenjogúságnak” elvére kell építeni, a szovjet alakulatokat pedig kivonják Budapestről, „mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja”. A szovjet nyilatkozat ugyanakkor a saját szavaival „sötét, reakciós és ellenforradalmi erőkről” beszél, és a csapatok magyarországi tartózkodásáról csak tárgyalást ígér. Budapesten ostromolják a Köztársaság téri pártházat. (kronológia)
Október 31. Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről. Moszkvában ugyanezen a napon az SZKP vezetése a katonai beavatkozás mellett dönt. (kronológia)
November 1. A kronológia szerint a kormány felmondja a Varsói Szerződést, és az ENSZ-hez fordul. Este Nagy Imre a rádióban bejelenti, hogy a kormány „kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét”, ahogyan a kutatás idézi. A beszéd ismert szövege a semlegességről szól; a szerződés felmondása a kronológia szerint kormánydöntés volt.
November 3. Este Tökölön letartóztatják a Maléter Pál vezette magyar kormányküldöttséget. (kronológia)
November 4. Hajnalban megindul a szovjet csapatok általános támadása (kronológia). Nagy Imre rádiószózata: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” Ugyanezen a napon az ungvári rádió a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” felhívását sugározza. (kronológia)
Gyakori kérdések
Milyen napra esett 1956. október 23.? Keddre. Ezen a napon délután indult a diáktüntetés a Petőfi-szobortól, este ledöntötték a Sztálin-szobrot, és megkezdődött a Rádió ostroma. A tüntetést a diákok egy nappal korábban, október 22-én határozták el, a 16 pont utolsó pontjában.
Mi volt a 16 pont? Az Építőipari Műszaki Egyetem MEFESZ-diáknagygyűlésének 1956. október 22-i határozata. Követelte többek között a szovjet csapatok kivonását, Nagy Imre vezette kormányt, sajtó- és szólásszabadságot, a Sztálin-szobor lebontását, valamint hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep legyen.
Feloszlatták az ÁVH-t október 28-án? Nem. Nagy Imre október 28-i rádióbeszéde csak azt jelentette be, hogy „a rend helyreállítása után” megszüntetik az államvédelmi hatóságot. A kronológia szerint a feloszlatás november 7-én, már a Kádár-kormány idején történt, a feladatait pedig december 30-án vette át a rendőrség.
Nagy Imre a rádióban jelentette be a kilépést a Varsói Szerződésből? A november 1-jei esti rádióbeszéd ismert szövege a semlegességet mondja ki. A Varsói Szerződés felmondása a kronológia szerint a kormány aznapi döntése volt, és nem a rádióbeszédben hangzott el. A két lépést ezért érdemes külön kezelni.
Mi történt november 4-én? Hajnalban a szovjet csapatok általános támadást indítottak Budapest ellen. Nagy Imre rádiószózatban közölte ezt „az ország népével és a világ közvéleményével”. Hogy a „Csapataink harcban állnak” mondat mit jelentett, arról a kutatás egy része szerint ma is vita van; a szöveg harcra nem szólít fel.
Mi történt Nagy Imrével? A kronológia szerint 1958. június 16-án kivégezték Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt. Perének részleteit ez az oldal nem tárgyalja, mert a forrásai nincsenek a kezünkben.